23.3.1.1
Észrevételek száma: 5

Hibás javítókulcs, helyes megoldás: b, d, e

 

23.2.1.3.
Észrevételek száma: 2

Nagy kiterjedésű, súlyos égési sérülés észlelése esetén gondolnunk kell a súlyos sérülés lehetőségére. A súlyos égési sérülés a csontszövetet is károsítja, így az utalhat a vázrendszer súlyos sérülésére. Szerintünk a b, válasz is helyes.

Nem tartjuk jogosnak az érvelést. 

A vázrendszer súlyos sérülésére a nagy kiterjedésű, súlyos égési sérülést nem fogadták el helyes megoldásnak. Az égés lehet csontig hatoló, csontszövetet érintő is, ami legtöbbször amputációval is végződik a terápiája. Minden egyes alkalommal a szakirodalomra kell hivatkozni, ha észrevételezzük, hogy abban valami  ellentmondás van. A csatolt cikk egy az egyben azt írja, hogy ha nagy kiterjedésű, és súlyos égési sérülést észlelünk, akkor kezeljük súlyos sérülésként, gondoljunk a súlyos sérülés lehetőségére. Nincs odaírva, hogy kivéve csontsérüléseknél. A csont is éghet. Kérjük, önöket, hogy a b, válaszlehetőséget is fogadják el helyes megoldásnak. A negyedfokú égés a szövetek elszenesedése, amely magában fogalja a bőr alatti kötőszövet, az izomszövet és a csontszövet égését is, tehát a vázrendszert is. Tisztelettel köszönjük!

A kérdés a vázrendszer súlyos sérülésére utal. 

 

23.2.1.4
Észrevételek száma: 2

A zavartság általában sokkos állapotot is jelző fontos tünet, nem csak külső, de belső vérzésről is beszélhetünk, arra pedig csak a sokk tüneteiről következtethetünk. Intenzív vérzés nem csak kifelé, de befelé is történhet, zárt fedett sérülés lehet a bőr folytonosságának megszakadása nélkül is. Ér sérülhet bőr folytonosságának megszakadása nélkül is. Mi ezen indokok miatt jelöltük a e, válaszlehetőséget is. Kérjük tisztelettel önöket, hogy vegyék figyelembe indokunkat!

Nem tartjuk jogosnak az érvelést. 

Szerintünk az e) válasz is jó. Indokunk: Az agyrázkódás a fejet ért ütés vagy közvetett rázkódás eredménye. A problémát a koponyacsontnak ütköző lágy agyállomány, illetve az agyállomány sérüléséből származó vérzés jelenti.  Ennek pedig lehet következménye a zavartság. Ezért gondoljuk az e) választ is helyesnek.

Az érvelés jogos, a feladatot töröljük.

 

23.2.1.5
Észrevételek száma: 1

Az agy vérellátását biztosító erek elzáródása, szűkülete vagy megrepedése súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő. Ez által a jelentős vérzés is elfogadtható válasz

Nem tartjuk jogosnak az érvelést. 

Minden fórumon azt  tapasztaljuk, hogy a szakirodalom a szentírás. Ahhoz kell ragaszkodnunk, azzal tudjuk csak megvédeni az álláspontunkat. A központi idegrendszer súlyos sérüléseihez nem fogadták el a b, és c, válaszokat, az irodalom pedig kiemeli, hogy minden esetben súlyos sérültként kezeljük a nagy kiterjedésű, súlyos égést és az intenzív vérzést. A feladatot nehéz ennyi információval reálisan látni, hiszen a vérzés az lehet koponyán belüli is, a stroke esetén a központi idegrendszer érintett lehet, a baleseti mechanizmusok is általában olyan jellegűek, amik esetén a koponya is  érintett,  belső intenzív vérzés keletkezhet, ami kifele nem biztos, hogy annyira látványosan vérzik. Villámcsapás, és égési sérülés érheti  a koponyát is, ami az agyra és központi idegrendszerre is kihat. Nem tudjuk azt kijelenteni, hogy égési sérülés, ami sokmindent takarhat, soha nem okozhat központi idegrendszeri zavart. Kérjük indokainkat figyelembe véve a feladat módosítását. 

Milyen egyéb lehetőség van, ha nem ragaszkodunk az értékelési szempontokhoz? Nem tartjuk jogosnak az érvelést.

 

23.2.1.6.
Észrevételek száma: 2

A végtagok rendellenes állása olyan baleseti mechanizmust feltételez (pl. magasból esés, gázolás) amiben kizárt, hogy a koponya nem sérül meg súlyosan. Nagy kiterjedésű, súlyos égési sérülés észlelése esetén gondolnunk kell a súlyos sérülés lehetőségére. A koponya vonatkozásában is. Az arc súlyos égési sérülése utalhat az arckoponya súlyos sérülésére. Kérjük a b, és az e, válaszok elfogadását is.

Nem tartjuk jogosnak az érvelést. 

A koponya arc és agykoponyából áll, súlyos égési sérülés érheti, csöntszövet is érintetté válhat, savak, lúgok, villámcsapás, stb., valamint nagyon súlyos  légúti égés is bekövetkezhet. A súlyos sérültet ért baleseti mechanizmusok zöme olyan jellegű, ahol a  koponya is legtöbbször érintetté válik, minden protokollban benne van, hogy a sérült fejét, nyakát rögzítjük, fejsérülésre is rákérdezünk. Ha a végtagjai rendellenesen állnak, súlyos baleseti mechanizmus esetében, akkor az a  koponya sérülésére is utalhat. A cikk is kiemeli, hogy ha rendellenes végtagokat észlelünk, gondoljunk a súlyos sérülésre. A koponya súlyos sérülését nem zárhatjuk ki egyből, akkor pedig úgy kezeljük, minta az is sérült volna. Kérjük a feladatnál a b, és e, válaszokat is fogadják el helyesnek. A cikk is alátámasztja, és mi ezt vettük figyelembe, hogyha ilyeneket észlelünk, akkor súlyos sérültként értelmezzük. Nincs odaírva, hogy kivéve a koponyasérülés. Nagyon kevés információk ezek , illetve nagyon nehéz mérlegelni, ha a szakirodalom leírja. 

“baleseti mechanizmusok zöme olyan jellegű, ahol a  koponya is legtöbbször érintetté válik”, ez bizonyosan nem igaz, nem éri el az 1%-ot!

“Ha a végtagjai rendellenesen állnak, súlyos baleseti mechanizmus esetében, akkor az a  koponya sérülésére is utalhat.” - ez esetben a baleseti mechanizmus utal a koponyasérülésre és nem a végtagok rendellenes állása

Nem tartjuk jogosnak az érvelést. 

 

23.2.1.8.
Észrevételek száma: 5

A feladat szerint a 'b' és 'd' válaszok is helyesek, de az irodalomban feltüntetett tünetek között nem szerepel sem a véres vizelet, sem az alsó végtagok rendellenes állása.

A megadott irodalomban nem szerepel a véres vizelet, mint tünet. Ezért a b) választ nem jelöltük, hiszen a kiírásban is szerepel, hoyg a megadott szakirodalomra támaszkodjunk.

A szakirodalomban nem szerepel a medencesérülés lehetséges tünetei között a véres vizelet

Az észrevételek jogosak, a feladatot töröljük.

 

23.2.1.11.
Észrevételek száma: 3

Véleményünk szerint nem helyes a megoldások között " a kimentés mindig alkalmazható" válasz, hiszen az elsősegélynyújtó nem veszélyeztetheti a saját testi épségét, életét bizonyos veszélyzónákban. Ennél a feladatnál kérném, hogy mérlegeljék a feladattípust is, úgy gondolom, hogy csak egy helyes válasz volt.

Nem tartjuk jogosnak az érvelést. A legigazabb elve alapján.

Amennyiben a sérült gerincsérülést, medencesérülést szenvedett, csak akkor mentjük ki, ha arra nyomós indok van. Szakirodalomban is ez áll: "Ne feledkezzen meg arról, hogy a gépkocsi baleset esetén csak akkor emelje ki, ha a biztonság egyéb módon nem teremthető meg, minden más esetben törekedjen arra, hogy a gépkocsiban hagyja." Így szerintünk így nem igaz, ahogyan a feladat jelölte, hogy minden esetben alkalmazható a kimentés. Szerintünk a c) és a g) válasz a jó.

Önmagában a medence- és a gerincsérülés nem indokolja a kiemelést, pont ellenkezőleg.

Kimentés az anyag alapján „Bizonyos esetekben indokolt lehet”. Úgy gondoljuk, hogy csak a g) gerincsérülés és c) medencesérülés válaszok is elfogadhatók lehetnének, hisz a feladat nem tisztázza a körülményeket.  Mivel nincs feltűntetve veszélyforrás vagy keringésmegállás lehetősége, valamint a rendelkezésre álló segélynyújtók száma, ezek alapján a kimentést alap esetben (mivel nincs arra utaló egyértelmű jel, hogy szükség van rá) csak medence- és gerincsérült esetében NEM alkalmaznánk. „Gerinc- és medencesérült kimenekítésére szolgál a tálcafogás, melynek hatékonyságát egyre gyakrabban kérdőjelezik meg. (…) A beavatkozás egyik fő hátránya, hogy optimális esetben négy segélynyújtó, összehangolt munkáját igényli.” 

Nem tartjuk jogosnak az érvelést. 

 

23.2.1.13.
Észrevételek száma: 1

Úgy gondoljuk, hogy a d) válasz hamis, hisz a képen látható sérült elcsúszásból eredendően hátára esett. A megadott szakirodalom a medencesérülés előfordulási lehetőségei között nem említ hasonlót. „A medencesérültek többsége közlekedési baleset áldozata, emellett a magasból esetteknél, gázolt, motoros, autóból kirepült sérülteknél, illetve az autó első ülésén ülőknél is előfordulhat.” Magasból esésre nem gyanakszunk a látható körülmények miatt. (csúszásveszélyt szimbolizáló munkavédelmi figyelmeztető tábla)

Kizárni bizonyosan nem zárható ki.

 

23.2.1.16.
Észrevételek száma: 1

Mivel a sérültnél a gerincsérülés nem zárható ki, így úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben a fej rögzítése is indokolt lehet. A szakirodalom a következőt írja: "A fej-nyak rögzítése a mentők megérkezéséig indokolt ". A fentiek alapján szerintünk a "c" válasz is helyes.

Görcsroham alatt a fej rögzítése kifejezetten ellenjavalt. Nem tartjuk jogosnak az érvelést.

 

23.3.2.1
Észrevételek száma: 7

Ha szigorúan a rendelkezéseket nézzük lakott területen belül, jó látási viszonyok mellett NEM feltétlenül indokolt. A feladatot méltányossági alapon töröljük.

 

23.3.2.5
Észrevételek száma: 1

Az a választ helyesnek ítéltük meg, mert a baleset körülményeinek ismerete segíthet kideríteni, hogy van-e gerincsérülés. 

Nem tartjuk jogosnak az érvelést. 

 

23.3.2.6
Észrevételek száma: 8

Az érvelések jogosak. A megoldást módosítjuk, a "C" válasz is helyes.

 

TOVÁBB>>