22.3.1.3

A fenti cikk leírja, hogy : „A leggyakoribb mellkas traumák a gépkocsi balesetesek közül kerülnek ki, de a gázoltak, egyéb mechanikai hatással érintkező személyek is szenvedhetnek ilyen jellegű sérülést.” A kérdés nem a leggyakoribb, csak a gyakori kérdőszót használja. Napjainkban egyre gyakoribb azon személygépkocsik száma, amiknél a motorháztető magasabban van, ezáltal a mellkas sérülésére sokkal nagyobb esélye lesz a gázolt személyeknek. Köszönjük, hogy figyelembe veszik érveléseinket. Kérjük önöket az a, válaszlehetőséget is fogadják el helyesnek, hiszen egyezik a fenti irodalom leírásával is.

Úgy gondoljuk, hogy a gázolásnál is gyakori a mellkas sérülés, mivel a sérültet az autó nagy erővel meglöki, ami károsodást okozhat

A megadott irodalomban a következő szerepel: "A leggyakoribb mellkas traumák a gépkocsi balesetesek közül kerülnek ki, de a gázoltak, egyéb mechanikai hatással érintkező személyek is szenvedhetnek ilyen jellegű sérülést." A kérdésben nem a leggyakoribb jelző szerepelt, ezért úgy gondoljuk, hogy az irodalomban is említett gázolt sérült is helyes válasz. Kérjük az "A" válasz elfogadását.

A gázolást is bejelöltük, mert ez olvasható: "A leggyakoribb mellkas traumák a gépkocsi balesetesek közül kerülnek ki, de a GÁZOLTAK, egyéb mechanikai hatással érintkező személyek is szenvedhetnek ilyen jellegű sérülést."          

A mellkasi sérülések gyakoriak gépkocsi baleseteknél, különösen a vezető veszélyeztetett, emellett magasból esés következményei leggyakrabban.

A mellkas-sérülés súlyos, nem ritkán életveszélyes állapotnak tekintendő, mivel a sérülés során keletkező csontvégek könnyen megsérthetik az említett belső szerveket. A leggyakoribb mellkas traumák a gépkocsi balesetesek közül kerülnek ki, de a gázoltak, egyéb mechanikai hatással érintkező személyek is szenvedhetnek ilyen jellegű sérülést.

A gépkocsibalesetekhez tartozik gázolás is. Ahol sokszor a gyalogos igencsak repül is. Emiatt az a) választ is helyenek tartjuk.

Az a8 válasz is helyes szerintünk, mivel a szakirodalomban is szerepel.

A gépkocsi balesetet szenvedők és a magasból esetteken kívül a gázolt sérültek is szenvedhetnek mellkas sérülést. Valószínűleg ez is elég gyakori, hisz nem az olvasható a fent jelölt irodalomban, hogy gázoltaknál ritkán, de előfordulhat mellkassérülés. Kérnénk, az a, válasz elfogadását is.

Az Önök megoldásában a "gázolás" nem szerepel, a szakirodalomban viszont benne van. Idézem: " A leggyakoribb mellkas traumák a gépkocsi balesetesek közül kerülnek ki, de a gázoltak, egyéb mechanikai hatással érintkező személyek is szenvedhetnek ilyen jellegű sérülést." Ezek alapján mi az "a,c,e" válaszokat jelöltük helyesnek.

A megoldást módosítjuk, az „a” megoldást is elfogadjuk.

A gázolás (igazságügyi orvostani definíció szerint; egy, vagy több gépjármű kerék áthaladása a sérült testén) elütésnél ellenben álló testhelyzetben lévő beteg érintkezik csak a gépjármű egy meghatározott pontjával. A meghatározásából és a mechanizmusból adódóan magában rejtheti a MELLKASI SÉRÜLÉS előfordulását is. Véleményünk szerint „A” helyes megoldás. Kérnénk felülvizsgálatát.

A megadott irodalom a mérvadó!

 

22.3.1.4

A fél-Flowler ülő helyzet az magába foglalja azt hogy a sérült oldalra dőlünk így ez eggyenlő a neki legkényelmesebb oldallal, mivel így nem fog súly nehezedni vagy feszülni, légzési nehézséget okozni a sérülés.

„A sérült számára legkényelmesebb általában kétféle testhelyzezet. Az egyik az ún. félülő helyzet. Ez esetben a felsőtest kb. 45 fokban hanyatt dől, lábak térdben behajlítva. A másik az ún. fél-Fowler helyzet, ez esetben a bajbajutott a sérült mellkasfelére fektetjük, megemelt felsőtesttel.” Mi mindhárom választ (legkényelmesebb helyzet+Flower+félülő) választottuk, a hivatkozás logikája okán.

Ez egy feltételezés.

 

22.3.1.5               

A megadott irodalomban nem szerepelnek a tünetek között az oxigénhiány tünetei. Ezért nem jelöltük a "b" választ.

A megadott irodalomban nem szerepelnek a tünetek között az oxigénhiány tünetei.

A nehezített légzésből következtethető ki.

 

22.3.1.13k

A szakirodalom említi, hogy nagy koncentrációban a gáz légzésbénulással járhat. Ezenkívül a hányás az emésztőrendszer védő mechanizmusának bizonyul, így a d) állítás igaz, emiatt nem lehet helyes megoldás"

A feladat a HAMIS állításokra kérdez rá.

 

22.3.1.18.k

Csapatunk a b, választ nem jelölte igaznak. Egyrészt azért, mert egyetlen szakirodalomban sem találtunk erre utalást, másrészt azért, mert ha egy légvétellel kell megoldania kimentést, az inkább a kimentést nehezíti, nem pedig segíti. Szén dioxid mérgezésnél úgy tudjuk, hogy egyáltalán be sem mehet senki, csak a műszaki mentés után segíthet az elsősegélynyújtó, a veszélyzónán kívül. A fenti cikkben ez sajnos szerintünk hibás is, a szakirodalom nem említi. Nálunk ez a gyakorlat. 

Úgy ítéljük meg, hogy a segélynyújtóra veszélyt jelentene, ha egy légvétellel akarná kihozni a sérültet. Így az elsősegélynyújtó biztonsága nincs meg.

A szakirodalom nem említi ezt a lehetőséget, és nem feltétlenül lehetséges egy kimentést egy levegővel végrhajtani. A segélynyujtó veszélybe sodorhatja magát.

Szerintünk a b) válasz ilyen megfogalmazásban nem helyes megoldása a feladatnak. gáztérbe lehetőleg be se menjünk, ez a 22.3.1.17-es feladatban is igaz állításként lett elfogadva. Ennek a b) válasz ellentmond, így szerintünk nem igaz.

A feladat nem tért ki, hogy KÖNNYEN, KIS TÁVOLSÁGOT MEGTÉVE hozhatja ki a segélynyújtó „egy légvétellel” a mérgezettet. Így a segélynyújtó BIZTONSÁGA prioritás. Kérnénk a „B” válasz felülvizsgálatát.

Ebben a feladatban egyetlen probléma van a b, válasszal. Az önök által megadott irodalom alapján nem alátámasztható. Többször belefutottunk már abba a hibába, hogy egy állítást helyesnek véltünk (de irodalommal nem tudtuk alátámasztani), vagy más irodalomban olvastuk és ez alapján megjelöltük. Egyszer sem jöttünk még ki belőle jól, mindig az volt a válasz, hogy a hivatkozás nem szerepel a megadott irodalmak között. Nem vitatkozunk a b, válasz helyességével, de kérdezem, ezt melyik önök által is elfogadott irodalomra hivatkozva kellett volna, hogy megjelöljük?

A kérdés feltételes módban szerepelt. Ha megfordítjuk, ha a gáztérben nem szükséges levegőt vennünk, egy, külső légvétellel kihozható a sérült ez GÁTOLJA a kimentést?  Az érveléseket nem tartjuk jogosnak.

 

22.3.1.20k.

Magyar Mentésügy 2021.XXXV. évf. 1.szám 75. oldal 7. ábra „befúvásos lélegeztetés kerülése” Mérgezett betegeket lélegeztetni ESZKÖZ NÉLKÜL laikusoknak felelőtlenség. Kérnénk a „B” válasz felülvizsgálatát.

A 3. forduló is, a korábbi fordulókhoz hasonlóan, a megadott irodalmat vesszük alapul!

 

22.3.2.1.

Amennyiben sérült cukorbeteg a Nem vagy éhes? kérdés életmentő lehet, hiszen a leesett vércukorszint egyik tünete az éhségérzet. A kerékpárról való leesését okozhatta vércukorszint leesés is akár. Ezért szerintünk az e) válasz is helyes.

Az érvelést nem tartjuk jogosnak.

 

22.3.2.4.             

Szerintünk a "fáj valahol" nem célirányos kérdés. A feladatban szereplő többi kérdés célirányosan az agyrázkódás tüneteire kérdeznek, kivéve az "a" kérdést. Ez szerintünk célirányosan úgy szólna, ha a konkrét fájdalomra kérdezne (pl. nem fáj a fejed?) Ezért szerintünk az "A" válasz nem célirányos, így nem helyes.

Az észrevételt nem tartjuk jogosnak.

 

22.3.2.7.             

A kulacsban lévő víz kórokozókkal lehet teli, ami a sebre rossz kihatással lehet. Így nem érezzük szükségesnek a seb öblítését a saját kulacsunkból.  

Az érvelés hibás.

Amenyiben az üveg bontatlan és a kupak perforálássa érintetlen lehetne, viszont egy kulacsban lévő viz melyben adott esetben már bele is ittunk nem megfelelő hozzá.

Mivel a feladat NEM TÉR KI, hogy olyan kulacsról van szó amibe már beleittak, vagy érintetlen; így véleményünk szerint a korrekt és helyes válasz a „nem”.

Amennyiben nem öblítik le a talajjal szennyezett seb nagyobb kockázat, mint a kulacsban lévő víz.

 

22.3.2.8.

Kifogásolt: „a kötésrögzítő felkaron kezd” A steril lapot a sebhez rögzítjük, azonban az látszik, hogy anatómiailag ez az ALKAR. (optikailag rálóg a pólya teteje a felkarra.) Tisztelettel kérjük a felülvizsgálatát.

Az észrevételek felületen és az aktuálisban szereplő információk alapján a kép beküldős feladatok észrevételeit e-mailben kértük.

 

22.3.2.11.

A kar esetében egy könyökhorzsolás sérülés van. Véleményünk szerint ezt nem szükséges háromszögű kendővel rögzíteni. A kulccsontsérülést ige, de az nem a kar. Ezért a d) válszt tartjuk helyesnek-

Ahogy írja, a kulcscsont sérülése miatt szükséges a rögzítés.

 

22.3.2.13k

0 pontot kaptunk. Kérnénk a felülvizsgálatot és a magyarázatot, amennyiben jogos a 0 pont.

Csapatnév nélkül nem tudjuk értelmezni.

 

22.3.2.15k

Nem értjük miért nem indokolt a bukósisak eltávolítása kis mennyiségű hányadék távozása esetén, mikor a szakirodalomban: Vegyük le a sisakot, ha: 2. A bajbajutott a sisakba hányt, és fennáll a légútelzáródás veszélye.

A szakirodalom azt írja, hogy vegyük le a sisakot ha: A bajbajutott a sisakba hányt, és fennáll a légútelzáródás veszélye. Illetve sisakban nem megítélhető a hányadék mennyisége. Ezért úgy gondoljuk hogy indokolt a sisak eltávolítása.

A szakirodalom második pontja szerint a sisakot akkor kell levenni, ha a sérült a sisakba hányt, vagy fent áll a légútelzáródás veszélye, így szerintünk a helyes válasz az a)

Hányadék esetén a bukósisakot el kell távolítani. Ezt nem fogadták el helyes válasznak.

Szerintünk, ha hányt levesszük a sisakot, mert fennáll a veszélye, hogy újra hányhat és elzáródhat a légútja.

A feladat ezt írja: Kis idő elteltével, pár öklendezést követően, kis mennyiségű hányadék távozik a szájából. A szakirodalomban ez szerepel: A bajbajutott a sisakba hányt, és fennáll a légútelzáródás veszélye. Ez esetben ajánlott a bukósisak eltávolítása. Ezért szerintünk itt az a) válasz a helyes.

A megadott irodalom szerint hányinger esetén mérlegelendő a sisak levétele, tehát dönthetek úgy, hogy leveszem. Ebben a szituációban a sérült öklendezik és kis mennyiségű hányadék is távozik a szájából. Ezek alapján indokoltnak látjuk a sisak levételét. Az irodalom szerint is ha hányt, levehetjük a sisakot, mert fennáll a légútelzáródás veszélye.

Szigorúan az irodalom második tagmondatán a hangsúly! „és fennáll a légútelzáródás veszélye”. A feladat szövegezése szerint kis mennyiségű, távozott, egyéb tünet nincs. Azaz nincs légútelzáródási tünet!

 

22.3.2.17k.         

Ahogy az a megadott irodalomban szerepel a baleseti mechanizmus alapján gondolni kell a gerincsérülés lehetőségére. A gerincsérült viszont elképzelhető, hogy nem érzi a végtagfájdalmat és emiatt nem is panaszkodik erős fájdalomra. De ettől függetlenül még lehet akár egy nyílt lábszártörése is. Ezért úgy gondoljuk, hogy önmagában az, hogy nem panaszkodik erős fájdalomra, még nem jelenti azt hogy nincs valamilyen, akár súlyos sérülése, amelyre jelen esetben egy betegvizsgálat derítene fényt. Ezért úgy gondoljuk, hogy a "d" válasz nem helyes. 

Ebben a feladatban a látható súlyos sérülése nincs válaszlehetőséget csapatunk nem tartotta jó megoldásnak, hiszen a belső sérülések szabad szemmel mindig nem láthatóak, illetve sokszor a ruházat alatt rejtett sérülések lehetnek. Csak az alapján nem tekinthetünk el a betegvizsgálattól, kikérdezéstől, mert nem látjuk a sérülést.

Amennyiben EGYETLEN segélynyújtó van és az például a fej-nyak rögzítését végzi, vagy a légutakra figyel vagy egyéb ellátási lépést végez a betegvizsgálat elhagyható. Fontos szakmai információ, hogy a legtöbb nemzetközi irodalom laikus segélynyújtó esetén NEM javasolja a tapintásos betegvizsgálatot!

Mivel a szakirodalom azt írja, hogy lehetőség szerint mindenkinél végezzünk teljes betegvizsgálatot, ezért a c) választ (Látható, súlyos sérülése nincs.) semmiképpen nem tartjuk elfogadhatónak, hogy azért nem vizsgálnánk meg, mert nincs látható súlyos sérülése. Lehet nem látható súlyos sérülése. Ez nem indokolja a teljes betegvizsgálat elhagyását.

Megtévesztő az a, válaszban a NE szó kiemelése, teljesen más súlya van így a mondatnak mintha a lehetőleg szó is ki lenne emelve, vagy egyik sem lenne kiemelve... „Mielőtt a gáztérbe lépne, lehetőség szerint gondoskodjon az átszellőztetésről! Vigye ki a sérültet a gáztérből!” –kivinni úgy tudom, ha bemegyek! „Nagyobb füst esetén ne menjen be, vagy csak nagyon rövid időre!” –tehát rövid időre bemehetek. Illetve, ha a további gázteremlődését megszüntethetem (a d, válasz szerint), akkor az nincs ellentmondásban azzal, hogy a helyiségbe lehetőleg ne menjek be?

A feladatot, vitathatósága miatt töröljük.

 

22.3.2.19k.

A szakirodalom első pontja alapján, ha a sérült eszméletlen a bukósisak eltávolítása szükséges.

NEM! A második tagmondaton a hangsúly! Az alapcél, hogy ne vegyük le a sisakot!

 

22.3.2.21k, 22.3.2.23.k,

Csapatunk nem érti, hogy a 2 feladatnál miért 0 az elérhető pontszám, miért nincsen a feladatmegoldásoknál sem helyes megoldás, illetve azt sem tudjuk, hogy a válaszunk jó vagy rossz, illetve mi ma helyes megoldás. Ha ezek csak valami tesztkérdések, akkor erről jó lett volna valami információ előzetesen. Illetve szeretnénk tudni tényleg, hogy mi a helyes válasz, hogy tudjunk belőle tanulni. Köszönjük

A feladat azt írja, hogy a megoldásunk rossz, de a helyes választ nem jelöli. Az elérhető pontszám is 0-nak van jelölve

22.3.2.21k -nem mozdítjuk meg a fejét; 22.3.2.23k-Haines-technikát alkalmazunk. Nincs pontszám egyiknél sem jelölve, illettve 0 pont az elérhető.          https://elsosegely.hu/cikk.89.bukosisak_levetele

Bár ennél a feladatnál nem látjuk, hogy melyiket fogadták el helyesként. Szerintünk az "a" válasz a helyes, hiszen csak 2 ellátó van. Tehát a farönk kizárható, a légútbiztosítás pedig indokolt, HAINES technikánál pedig az irodalomban nem szerepel 2 személyre módosított változat, így szerintünk marad az 1. válaszlehetőség.  

Szerintünk a látható helyzetben meg kell próbálni a fej megmozdítása nélkül levenni a sisakot és nem forgatnánk el a fejet. A szakirodalomban szerepel, hogy Ügyeljünk a fej és a nyak mozdulatlanságára! Ez esetben miért mozdítjuk meg a sisak levétele előtt a fejet? Szerintünk az a) válasz a helyes.

A sisak levétele előtt 90°-ban korrigálni a nyakat a fejjel szakmaiatlan. A nyakigerinc védelmét okafogyottá teszi. Így a helyes válasz az „A”, amit jelöltünk. Magyarázat: A talált oldalra fordított fejhelyzetből is korrekten eltávolítható a bukósisak. Kérnénk a felülvizsgálatát a válaszunknak.

Az említett két feladat szándékosan nem ér pontot. Mindkét esetben olyan feladatot állítottunk össze, amelyre nincs egyértelmű válasz. Az elsősegély-oktatók konferenciáján kifejtésre kerül az ok és az eredmény.

 

22.3.3.4.

Véleményünk szerint a „legalább két, jól látható légvételig” várni helytelen. A konszenzus a „legfeljebb 10 másodpercig” vizsgált életjelenséget írja elő. Magyarázat: ha keringésmegállt a beteg, akkor véleményes addig „várni”, amíg kétszer vesz levegőt a beteg… Kérnénk a felülvizsgálatot.

A legfeljebb tízmásodperc megfogalmazás úgy született, hogy amennyiben 4 másodperc alatt van 2 légzés, akkor nem szükséges a 10 másodpercet kivárni. A feladat többszörös választás. Nincs más alternatíva.

 

22.3.3.6.             

Ebben a szituációban szerintünk a mielőbbi légútbiztosítás a prioritás. Úgy gondoljuk, hogy míg az egyik segélynyújtó állkiemeléssel légutat biztosít, a másik elvégzi a betegvizsgálatot (hogy kiderüljön, van-e olyan sérülése, amely az átfordítás irányát befolyásolja), majd a sérültet átfordítják az átjárható légút fenntartása érdekében. Természetesen a mielőbbi mentőhívás is fontos, de a légútbiztosítás fontosabb. Szerintünk a "c" válasz a helyes.

A betegvizsgálathoz és a mentőhíváshoz miért van szükség 2 segélynyújtóra? 1 segélynyújtó kihangosított telefonnal tud mentőt hívni. Sokkal célszerűbb, ha az egyikük légutat biztosít, míg a másikuk a betegvizsgálatot végzi. "Laikus segélynyújtó legfontosabb feladata a légútbiztosítás"

Az érvelés jogos. A legtöbb csapat az „a” választ jelölte, a feladatot töröljük.

 

22.3.3.7.             

"Győrfi Pál tanoncai csapat A hatodik képen látható és a szövegben olvasható, hogy a sérült vállát és csípőjét kell megfogni

A beküldött képen NEM a csípőjét, hanem a comb felső részét fogják. A csípőcsont a cél!

Az első képünkön a láb keresztezését fotóztuk le, amire nem kaptunk pontot. Péteratyák csapat.

A távolabbi alsó végtag kerül felülre, nem a közelebbi.

„Alsó végtag keresztezése” elmaradt. Magyarázat: csatoljuk újra a képet, melyen jól kivehető a keresztezés… Kérnénk a felülvizsgálatot.

Csapatnév nélkül nem tudjuk beazonosítani.

 

22.3.3.8.

„A” is helyes válasz az önök megoldásában. Véleményünk szerint azonban nem. Nem szükséges a légútbiztosítást követően laikusnak légzést vizsgálni. Az ajánlás (ErC 2021) a „rendszeres légzésvizsgálatot” javasolja. Nem szerepel egyetlen algoritmusban a légzés légútbiztosítás végén történű vizsgálata. Kérjük a felülvizsgálatot.

A megadott irodalom a mérvadó!

 

22.3.3.9.

A meleg folyadék alkalmazását nem fogadták el, pedig a fentebb jelölt szakiradolamban két féle felhasználását is jelölik a meleg folyadéknak lehülés ellen: alkalmazhat fokozatos, fürdőkádas felmelegítést is. kortyonként fogyaszthat meleg, alkoholmentes italt.

Eszméletlen sérültnél nem életszerű, hogy fürdőkádba helyezzük. Itatni pedig nem lehet!

 

22.3.3.10            

A kérdésben 4 rendelkező jelzés kép látható. Nem található a fentiekben csatolt arcvédő maszkot jelölő kép a feladat képei között, azonban mégis a megoldások között szerepel a h, válasz is jóként. Egyértelműen nincs arcvédő használata kötelező kép a feladatban, kérjük a h, lehetőséget töröljék a helyes megoldások közül. Köszönettel 

Arcvédő használata kötelező piktogramot - ismereteink szerint - a feladat nem tartalmazott, Önök szerint igen. Szakirodalmat ehhez a feladathoz csak külsőt találtunk, de mindenütt másképpen jelölik az "arcvédőhasználatot". Ezt a választ miért várták Önök el?? Melyik piktogram jelzi ezt?

A feladat piktogramjai között nem szerepelt az Arcvédő használata kötelező tábla. Ezért szerintünk a "h" válasz nem helyes.

Szerintünk a h.nem helyes mivel a feladat képeinél csak fejvédő van feltüntetve. Kérjük a feladat módosítását vagy törlését.             

A feladathoz négy kép lett rendelve. Ezek közül egyik sem mutatja, az arcvédő használatát         

Az arcvédő használata egyik képen sem látható. Az miért jó?                     

Azt gondojuk, hogy a h) arcvédő használata tévesen került a helyes megoldások közé, mivel ez a piktogram nem szerepel a képeken.       -

Ennél a válasznál meg lett jelölve, hogy arcvédő használata kötelező. Melyik képen van ábrázolva az arcvédő?  

A feladatban megadott piktogrammok között nem szerepel az arcvédő használatára utaló jelzés.

Nincs olyan kép, amiből a h) válaszra lehetne következtetni. Arcvédő használata kötelező. Szerintünk a h) válasz nem jó.

A helyes megoldások között az „arcvédő használata kötelező” is szerepel. A feladatsorban melyik piktogram utal erre? Kérnénk a felülvizsgálatot.

A h, válaszhoz a feladatban nem tartozik kép.

A megoldás hibásan került feltöltésre, elnézést, módosítjuk.

 

22.3.3.12.

A szakirodalomban ez a sorrend szerepel: Hívja fel a sérült figyelmét, hogy lehetőleg ne mozogjon! Fogja meg minél előbb a bajbajutott fejét, ezzel biztosítva a fej-nyak mozdulatlanságát! Vagyis, ha már fogjuk a fejet és a nyakat, akkor az azt következő lépés már nem a kapcsolatteremtés, mert azt addig már meg kellett tenni. Így szerintünk a légzésvizsgálat, azaz az a) válasza helyes.

A kapcsolatteremtés a prioritás, hisz lehet, hogy magánál van.

 

22.3.3.14.           

A szakirodalomban a következő olvasható: "Gondoljon az agyrázkódás és a gerincsérülés lehetőségére, kérdezzen rá azok tüneteire! Természetesen további sérülésekre (mellkas, medence) is gondolhat, de ezek tüneteire általában magától is panaszkodik a sérült." Ennek megfelelően és mivel az előzőekben a sérült a mellkas és medencefájdalomra már panaszkodott is ("A sérült erős fej és medence fájdalomra, enyhe, tompa mellkasi fájdalomra panaszkodik. ), úgy gondoljuk, hogy az agyrázkódás és a gerincsérülés tüneteire érdemes rákérdezni. A fenti logika alapján véleményünk szerint csak az "a" és "c" válasz helyes. 

Az érvelést nem tartjuk jogosnak.

 

22.3.3.19.

A baleseti mechanizmus felveti a MEDENCE és vele együtt a GERINCSÉRÜLÉS kockázatát. A megoldásunk az „E”-t jelölte. Mely alapján ugyanúgy nem mozgatjuk, ahogy a „C” okán a beteget. Tekintettel, hogy a megoldás MEGEGYEZŐ, kérnénk a felülvizsgálatát.

A feladat instrukciói a medencesérülést emelik ki, gerincsérülésre nem utal.

 

22.3.3.20k.         

A szakirodalom megemlíti, hogy ilyen esetben a sérült sípoló hangot ad ki. A két helyesnek jelölt válaszra még említést sem tesz.           

Melyek lehetnek a légútelzáródás tünetei, ez volt a kérdés. A sérültről azt tudjuk, hogy először még eszméleténél van, majd eszméletlenné válik. A hangos sípoló légzés az eszméletlenség cikkben megtalálható a tünetek között. Ugyan inkább légúti idegentestnél gyakoribb, de az eszméletlen szájában is elmozdulhat a műfogsor, félrenyelhet akár, ha valami volt a szájában, valamint a hátrahajló nyelv is légúti akadályt okozó képletté válhat, illetve a fokozott váladéktermelődés is okozhat sípoló hangot.

A „hangosan sípoló légzés” (mivel ez a feladat sem tér ki részletekre) lehetséges, hogy STRIDOR végett van, amely a jelen szakmai álláspontok szerint lehetséges LÉGÚTI IDEGENTEST okán is. Így véleményünk szerint az „A” is lehet abnormális légzés. Kérnénk a megoldásunk felülvizsgálatát.

A fent megjelölt irodalomra hivatkozva kérjük az a, válasz elfogadását is. Sípoló légzést nem csak a légúti idegentest okozta elzáródás, hanem az eszméletlen állapot is okozhat.

A „hangos” szócska volt a félrevezetés.