19.3.
Kérjük szépen az összes feladatsorunk újbóli áttekintését, mert teljesen érthetetlen a pontozás. Köszönjük. A vonatkozó irodalom címét csak azért adtuk meg, mert kötelező.

Tisztelettel kérjük a feladatsorok áttekintését, mert továbbra is teljesen értelmezhetetlen az értékelés.

Tisztelettel kérjük, immár harmadjára, hogy a feladatsorokat, értékeléseket tekintsék át, mert teljesen zavaros a pontozás. Nem látunk a honlapon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy valami technikai hiba lenne, de az összes tesztfeladatunk mellett O pont szerepel.

Az irodalmat csak azért jelöltük, mert kötelező kitölteni a mezőt.

Több olyan feladatunk is van, amelyet jól megoldottunk (csak zöld pipáink vannak!), de a rendszer mégis 0 pontot jelez. Kérem nézzenek utána a hibának. Köszönöm!

Az aktuálisban feltüntetésre került, hogy a feladatok értékelése még zajlik, a pontszámok hamarosan elérhetők. Nehézséget okoz, hogy a jelenlegi rendszer a frissítés során, ami akár 10-15 percet is igénybe vehet nem jeleníti meg a pontszámokat, amikor valamely csapat ezen időszakban lép be előfordulhat, hogy a feladatainál 0 pontot lát. A későbbiekben megfontoljuk, hogy csak az elbírálandó feladatok értékelését követően tesszük elérhetővé a pontszámokat, ezzel ez a kellemetlenség részben elkerülhető. Elnézést kérünk a kellemetlenségért.

 

19.3.1.1.
Azt olvastuk, hogy Ne feledkezzen meg a kellő energia bevitelről sem. A könnyen emészthető, nagyobb energiatartalmú ételeket válassza, ezek főként szénhidrátok. Ez édességet és chipset is jelenthet. https://elsosegely.hu/cikk.917.tanacsok_turazoknak

A megjelölt irodalom nem szerepel az ajánlott linkek között.

 

19.3.1.2.
Hűtőtasakot az erdei túrára vinni felesleges, mivel az út során nincs lehetőség a tasak hűtésére, így nem érdemes.

Erdei túra során nincs lehetőség a hűtőtasak hűtésére, így felesleges az elsősegélyládába tenni.

A hűtőtasakok jelentős része nem igényel hűtést, a benne lévő fém vagy műanyag tasak tartalmának összenyomásával olyan kémiai reakció indul el, amely a hűtőtasak hőmérsékletét 0 fok alá hűti.

 

19.3.1.3.
A honlap lehetséges tünetként említi a remegést, ebbe beleérthető a végtagremegés is. Így kérjük gondolják át a pontozást.

Ez szerepel a helyes megoldásban.

A megadott szakirodalomban a rovarcsípések tüneteinél a következők olvashatóak:
- heves fájdalom,
- bőrpír, duzzanat, viszketés,
- fullánk és/vagy egyéb állati maradványok a sebben,
- hólyagok,
- súlyos esetben légzési nehézség, keringészavar.

Végtagremegés nem olvasható. Ezért Úgy gondoljuk, hogy az "a" válasz nem helyes.

A végtagremegést nem említi a tüneteknél szakirodalom. Ezért kérem az
a)       válasz törlését a helyes megoldások közül.

A csípések tüneteinél a remegés szerepel a szakirodalomban, a végtagremegés szó nem szerepel, ezért nem jelöltük.

A súlyos allergiás reakciónál (https://elsosegely.hu/cikk.118.sulyos_allergias_reakcio) szerepel a remegés, nincs konkretizálva, beletartozhat a végtagremegés.

 

19.3.1.6.
A szakirodalom csak annyit említ, hogy ha tehetjük gyűjtsük be a rovart de nem említi miért ezért mi úgy hogy gondoltuk hogy egy segélynyújtó elsődleges feladata a biztonság megteremtése. Iletve a feladat csak valószínűként említi hogy méh az így akár lehet más faj is és okozhat további sérülést.

Ez esetben melyik válasz lenne a helyes?

 

19.3.1.8.
A fenti cikk egyértelműen leírja a súlyos tüneteknél a hasfájást allergia esetén. Mi ezért tartottuk aggasztónak a hasfájást, emiatt húztuk be az e, választ is.

A honlap egyértelműen említi hogy jelentkezhet hányinger, hányás, hasfájás de ezzel ellentétben a nehezített nyelés szó nem szerepel a honlapon. Ezért kérjünk a válaszunk megfontolását.

A súlyos allergiás reakció tünetei között a fent megjelölt cikkben a rekedt hang mellett a hasfájás is felsorolásra került. Több cikkben is olvasható, hogy méhcsípés követően a súlyos allergiás reakció tüneteként a hasfájás előfordulhat. Kérjük, hogy az e, választ (hasi fájdalom) is szíveskedjenek helyes válaszként elfogadni.

Az irodalom az anafilaxiás sokk tünetei közt felsorolja a hasfájást is.

A megadott irodalomban a hasi fájdalom, mint tünet szerepel, ezért kérjük, hogy az e.) választ is fogadják el.

A megadott irodalomban szerepel a hasfájás is tünetként.

A megadott irodalom alapján szerintünk a feladat megoldása: b,c,d,e

A súlyos allergiás reakció tünetei között az irodalomban megtalálható a hasfájás is, ezért jó az "e"válasz is.

Tünetek
- bőrjelenségek, bőrpír, csalánkiütés, viszketés,
- szédülés, remegés, gyengeség, ájulásközeli érzés,
- öntudatromlás, zavartság,
- nehéz/sípoló légzés, rekedtség,
- nyelv- és/vagy gége- és/vagy ajakduzzanat,
- ajkak, nyelv zsibbadása,
- hányinger, hányás, hasfájás,
- légzés- és keringészavar,
- légzés- és keringésleállás.

A megadott irodalomban -súlyos allergiás reakció- szerepel a tünetek között a hasfájás is, ezért jelöltük meg a "d" választ is, mint várható aggasztó tünetet.

Rovarcsípés során kialakult anafilaxiás tünetek között is megtalálható a hasi fájdalom.

A leírt esetben felléphet súlyos allergiás reakció, ami hasi fájdalommal járhat.

Jogos, a megoldást módosítjuk.

 

19.3.1.10.
Egy fulladó, nyugtalan, rémült, légszomjjal küzdő asztmás gyereknek, plusz stresszhelyzetet idézünk elő azzal, ha még azt is megmondjuk neki, hogy hány másodpercig tartsa vissza a levegőt.

A saját tempójában, nyugodt, lassú légzésre kell biztatni. Én még egy irodalomban sem láttam ezt így leírva, hogy valamennyi ideig tartsa vissza a levegőt. A fent megjelöltben sem! A teszt kitöltésekor azt is mérlegelnünk kell, hogy melyik választ milyen irodalommal tudunk alátámasztani. Szerintem a c, választ egyikkel sem, ezért kérnénk ennek a korrekcióját.

A megadott irodalomban nem olvashatunk arról, hogy a légvételek között számolni kellene. Ez egyébként szerintünk is jó megoldás, csak az ötig történő számolást soknak tartjuk, mivel az ember percenként átlagosan 16x vesz levegőt, egy légvétel kb. 1 mp, ehhez hozzáadunk a számolásból adódóan további 5 mp-et. Így kapott 6mp-et megszorozzuk 16-tal, 96 -ot (másfél percet) kapunk és nem hatvanat (1 perc). A fenti logikát követve szerencsésebb lenne 3-ig számoltatni a sérültet két egymást követő légvétel között. Így úgy gondoljuk, hogy a ""c"" válasz nem helyes.

Sehol nem említi a szakirodalom, hogy számoljunk ötig, csak a nyugodt légzésre biztatás szerepel. Ezért kérem a helyes megoldások közül a c) válasz törlését.

Fenti irodalom azt írja: " 3. Biztassa nyugodt, lassú, mély légzésre!" Sehol nem szerepel a: " Végy egy nyugodt légvételt, számolj el ötig, csak azt követően fújd ki lassan a levegőt", mint elsősegély lépés. Szerintünk a c. válasz, mint helyes megoldás helytelen. Kérjük a feladat törlését.

Az irodalom az allergia tünetei között nem sorolja fel a köhögést, fulladást, nehéz légzést, ezért nem tartottuk szükségesnek azt a kérdést, hogy " Van ismert allergiád?"

A szakirodalomban nem szerepel a feladatban szereplő meghatározás:
c) Végy egy nyugodt légvételt, számolj el ötig, csak azt követően fújd ki lassan a levegőt
Helyette a nyugodt, lassú, mély légzésre biztatás olvasható. Ezért nem jelöltük.

Asztmás egyénnél amikor valamilyen hatás miatt a légutak beszűkülnek, akkor a kilégzés megnyúlik,nehézlégzés és mellkasi szorítás is jelentkezhet. Annyira nehezített a légzés, illetve olyan nehéz a légvétel szabályozása, ami eleve stresszhez vezet, hogy számolással biztosan nem stresszelném tovább az éppen roham alatt álló egyént. Mi emiatt nem húztuk be a c, választ. Enyhe rohamnál lehet hogy alkalmazható, de súlyos rohamnál nem tennénk ezt. Minden eset egyedi, a megnyugtatás a fő célunk! Az önök által megadott szakirodalom sem említ ilyet. Köszönettel

Elmondása alapján a tüneteket kiváltó ok beazonosítható. Annak kezelésére van megfelelő eszköz a testvérénél, aki kb. tízpercnyi távolságra van. A megadott támpont alapján az ""a"" választ tartottuk logikusnak. Valóban a "b" válasz is igaz,, elveszítheti eszméletét, de az irodalomban is az szerepel, hogy: "" Ha van rohamoldó spray, segítse annak használatát!"", tehát igaz lehet az is,hogy ha van rá mód szerezzük meg a beteg számára. Szerintünk tehát az "a" válasz is igaz.

Az irodalomban szerepel :4 . Ha van rohamoldó spray, segítse annak használatát!

Véleményünk szerint az a válasz is igaz, logikus, hogy előkerítem az asztmás gyógyszerét, mielőtt még nagyobb lenne a baj, esetleg eszméletét vesztené, ahogy azt a ""b"" válaszban is olvashatjuk. Ennek a feladatnak két megoldása is lehetséges lenne, ezért a probléma megoldása szempontjából a logikus lépést választottuk.

A szakirodalom a nyugodt, lassú légvételre biztatást ajánlja. A "c" válaszban alkalmazott technika a stressz és pánik esetén alkalmazható.

A szervezőbizottság tagja közt ezen észrevételek kapcsán nem született konszenzus, a feladatot töröljük.

 

19.3.1.11.
A szakirodalom nem említ ájulást a tünetek között.

Az ájulás cikkben (https://elsosegely.hu/cikk.98.ajulas) sem szerepel az asztma az okok között.

Figyelembe véve a következő feladat szövegét miszerint a ”szükséges eszköz megérkezett", a legigazabb válasznak az a) válasz tekinthető.

Ezért kérjük annak elfogadását.

A megadott irodalomban szerepel az eszméletvesztés. Az (a) válaszban szereplő futás kerülendő.

 

19.3.1.14.
A mi csapatunk a C. kérdés feltevését is indokoltnak találta, mivel ezek a tünetek a hasfájás tünetei is lehetnek.

A hasfájás önmagában egy tünet.

 

19.3.2.5.
Ha a beteg ingerekre nem reagál, akkor (minimum) eszméletlen. Ez az állapot nem kerülhet a "valótlan válaszokat ad" és a "térben orientált" állapot közé, hiszen akkor ez nem feltisztulás, hanem állapotromlás. Az "ingerekre nem reagál" az első kell, hogy legyen. Idézet: "3. Görcsroham vége, tónustalan test, ESZMÉLETLENSÉG. 4. LASSÚ FELTISZTULÁS, zavart beszéd (kiemelés tőlem).

Sajnos, a megoldás hibásan jelent meg, javítottuk.

 

19.3.2.15.
Mi úgy gondoljuk, hogy, ha a sérült ledől a székről, akkor a szakirodalom szerint hangosan megszólítjuk (Hahó, hall engem?), megrázzuk a vállát, megállapítjuk, hogy nem reagál és segítségért kiáltunk. Ezeket a lépéseket miért hagynánk ki? Tehát szerintünk a c, válasz a helyes.

A megrázás nem szerepel a megoldási lehetőségek közt A segítségért kiáltás a 2015-ös ERC protokoll óta nem szerepel az ellátási lépések között.

 

19.3.2.18.
A "d" válasz szerintünk nem helyes, ugyanis a szív nincs a gerinc "közvetlen közelében", mert hátul a nyelőcsővel érintkezik.

Véleményünk szerint a kérdés megfogalmazása pontatlan, a közvetlen közelében kifejezés nem objektív. Egyébként a szakirodalomban a kérdésre a válasz nem volt benne.

A feladat a pontszámok közti szórást segítette elő, megoldásához elegendő volt egy anatómiai ábra, amelyen jól látszik a szív helyzete.

 

19.3.3.3.
Sajnos a vöröskeresztnél a gyerekeknek így tanítják: helyezze kezét a férfimellbimbók középvonalába.

Sajnáljuk.

 

19.3.3.4.
A szakirodalomban található videó (4.40) maszk, vagy fólia használatát mondja. A b) válasz ezért hamis, mert máshol sem említ a szakirodalom lélegeztető kendőt, csak maszkot és fóliát. Ezért kérjük a b) választ is hamisként elfogadni.

Mindkét eszköz alkalmazható, egyik használata sem tiltott.

Az irodalomban csak az szerepel, hogy egy normál lélegzetvételnyi levegőt kell befújni, a pontos időtartama nem. Ezért úgy gondoltuk, hogy a 2-3 másodperc időtartam körülbelül ennek felel meg.

Így igaz, ez szerepel a megoldásban is.

 

19.3.3.6k.
A beküldött link cím a https://www.youtube.com/watch?v=u8gxkWzfA8Y&feature=share&fbclid=IwAR1R__bLrI58-Z5g_Zq5gKsaiQkLpvVy-cgw2P7wDgDnpqeYJ9VeDmXEdvU. Mivel a facebook fiókomból másoltam ki a link címét, ezért került oda a facebook szó és emiatt nem lett nyitható a videó. A youtube-n látható a május 2.-ai feltöltés. Kérem ennek az apró informatikai hibának a felülvizsgálatát, és a feladat pontozását.

A csapat név hiányában nem tudjuk megoldani.

 

19.3.3.7k.
A fent megjelölt latin-magyar szótár szerint a resuscitatio latin kifejezés. Az orvosi latin-magyar szótár szerint is. A reanimáció szóra a latin szótár nem ad találatot. A jelentése újraélesztés. A feladatban ez a két meghatározás fordítva van párosítva. Kérjük a korrekcióját.

Az angol több kifejezést is használ erre: reanimation, resuscitation. Latinban: reanimatio – egyetlen „n” az eltérés.

 

19.3.4.3.
Állkapocs sérülés esetén a szóbeli kommunikáció akadályozott. Ez egy korábbi 2017-es tesztsorban is helyes megoldásként szerepel. (17.1.2.07) A 19.3.4.3 feladatban egyértelműen le van írva, hogy a sérült beszélni nem tud! Emiatt a c, és a d, válasz nem lehet igaz. Ne beszéltessük, nyitott kérdéseket -amire a c, válasz utal- pláne nem tegyünk fel neki. Kérjük a feladat c, d, válaszainak törlését a helyes megoldások közül.

Ebben a korábbi verseny feladat megoldásban, egyértelműen az a jó megoldás, hogy állkapocs sérülés esetén akadályozott a szóbeli kommunikáció. Úgy értékeltük, hogy ebben az esetben a sérülésből kifolyólag a balesetet szenvedett, nem tud a kérdéseinkre válaszolni.

A válaszadásnak nemcsak szóbeli lehetősége van, a sérült bólogathat is vagy kezével is jelezheti. Az említett kérdések feltevése, jelen szituációban indokolt.

 

19.3.4.4.
Véleményünk szerint a c válasz megoldásában laikus segélynyújtó nem vehet részt. A kiemeléshez műszaki mentés szükséges. Ha az aknában nincs elegendő hely kiemelhető az újraélesztés megkezdéséhez.

Szerintünk ez egy laikusnak megfelelő eszközök hiányában 2.5 méter mélyről teljesen lehetetlen. Úgy tudjuk a mentőszolgálat is a katasztrófavédelem segítségét kérik sok ilyen esetben a kiemeléshez. Ezért ezt a megoldást nem jelöltük.

Ezért feltételes, kiemelhető, ha van rá lehetőség nem indokolt az újraélesztés megkezdésének halogatása.

 

19.3.4.5.
Mivel vérzésről nem esik szó, úgy gondoltuk, hogy a rögzítést nem parittyakötéssel, hanem a háromszögletű kendővel oldanánk meg. A vízaknában parittyakötés elkészítése nehezen kivitelezhető, a háromszögletű kendőt viszont rövid idő alatt csíkba hajtva biztonságosan lehet az áll rögzítésére használni. Kérjük, hogy a háromszögletű kendővel való rögzítést is fogadják el helyes megoldásnak.

Ez elfogadható.

 

19.3.4.6.
A motoros vagy bármely sisakot viselő személy ellátásának első lépése - a helyszínbiztosítást követően- a fej-nyak rögzítése. Ennek az elvnek a d, válasz felel meg egyedül.  A szituációban a "zuhant" szó, arra utal, hogy nem kicsit esett. Miért kellene őt bárhová is kísérni? A leírás nem utal arra, hogy veszélyben lenne. Bukósisakot viselő személy sérülése esetén gondolni kell a nyaki gerincszakasz sérülésére.  Egy laikus menjen biztosra, és rögzítse a fejet, nyakat és ne kísérgesse a sérültet sehová. Marsi Zoltán:Elsősegélynyújtási ismeretek III. 24-25 oldal: "törekedjünk a fej-nyak mozdulatlanságára", "minél előbb rögzítsük a fejet és a nyakat",  Kérjük a feladat törlését.

A motoros vagy bármilyen sisakot viselő sérült ellátásának első lépése (a helyszín biztosítást követően) a fej és a nyak rögzítése, és lehetőleg ne mozogjon. Úgy ítéltük meg, hogy a protokollnak megfelelően a "d" válasz a megfelelő. Ráadásul zuhant a sérült, így nagyobb az esélye a gerincsérülésnek.

 A feladat szerint a sérült álló helyzetben van. Álló helyzetben a fej-nyak rögzítése nem kivitelezhető hatékonyan.

A feladatban opció lehet az is, hogy ültessük le a sérültet ott, ahol áll, tehát igaz lehet a "b" válasz is. Szükség esetén arrébb is kísérhető, de miért ne lehetne akár leültetni ott ahol áll?

Az azonnal szócska volt a félrevezető.

 

19.3.4.7.
Igennel válaszoltunk, és 0 pontot kaptunk!! Zöld pipa ott van!

Az aktuálisban ekkor fel volt tüntetve, hogy a pontszámok HAMAROSAN elérhetők.

 

19.3.4.8.
A szakirodalom nem említi a szédülést a tünetek között. Ezért a c) választ nem jelöltük.

Az irodalom nem tünteti fel a mellkas sérülés tünetei közt a szédülést.

Fenti irodalomban az "erős szédülés", mint tünet nem szerepel. Kérjük az "erős szédülés": c. válasz, mint helyes megoldás törlését.

A megadott irodalom (mellkasi sérülés, légmell) alapján az "a,b,d" választ jelöltük meg. A " c" válasz, vagyis erős szédülés, sem a mellkasi sérülés, sem a légmell tünetei között nem szerepelt az irodalomban.

A "c" választ (erős szédülés) nem fogadtuk el, mivel a megadott irodalom nem említi a mellkasi sérülés tünetei között, sőt a légmell tünetei között sem szerepel.

Az erős szédülés utalhat jelentős vérveszteségre is.

 

19.3.4.11.
A feladat megfogalmazása nem volt számunkra egyértelmű, azt gondoltuk, hogy a faág még mindig a sérült mellkasában van és úgy kell bekötözni. Ezért nem jelöltük be a szelepkötés készítéséhez szükséges nejlont (e válasz). Számunkra a ragtapasz is egy kötésrögzítő (c válasz).

A szervezőbizottság a feladat törlését javasolta. 

 

19.3.4.15.k.
A feladathoz a következő link címet küldtük el: https://www.youtube.com/watch?v=GkYLZkzlUy4&feature=share&fbclid=IwAR2Nb2eJ_yi2iPpL7TPwcRiLehwZrwiBWn1dIQa2ApqbsOA-QyavBl4ZS9c.

Csapatnév hiányában nem tudjuk kezelni.

Miért nem kaptunk rá pontot??

Bejelentkezést követően meg tudják nézni ennek az okát.

 

19.3.4.22.k
A szakirodalomban nem találtunk utalást a tej kémhatására, a sulinet szerint a tej kémhatása 6,5-6,6, ezért nem jelöltük be a a d válaszlehetőséget.

Kis keresgéléssel könnyen megtalálható.

 

19.3.5a.1.
A szakirodalom azt írja, hogy a légút biztosítás előtt teljes betegvizsgálatot kell végezni. Ezért gondoltuk, hogy a c válasz helyes.

A feladat szövege mozgatásról szól, vészhelyzet indokolta mozgatásnál biztosan nem szükséges előzetes betegvizsgálat.

 

19.3.5a.4.
Véleményünk szerint az a, és a c, válasz azért helyes mert a súlyos sérülés lehetőség kizárható ez esetben a szabályos légzésvizsgálat elvégezhető és a ahogy a cikk is említi, "A légzésvizsgálat során a bajbajutott légutait először szabaddá kell tenni." mert így várható légzésvizsgálat során a leghatékonyabb eredmény.

Így igaz, ez szerepel a megoldásban.

 

19.3.5.a.6.
Hason fekvő súlyos sérültnél az áll megemelése szerintünk nem megvalósítható, mert ehhez a légút biztosításhoz a sérültet a hátára kellene fektetni. De mivel súlyos sérültről van szó, lehetőleg kerülni kell a sérült mozgatását.

Az áll (oldalán) fekvő helyzetben is megemelhető a fej-nyak mozgatása nélkül.

Talált helyzetben,mozgatás nélkül végezzük a légzésvizsgálatot. Mivel a "b" válasz igaz, és a fej oldalra fordult, a szabad légút biztosított. Nem látjuk indokoltnak az áll előre emelését.

Az állítás feltételes, megemelhető.

 

19.3.5a.8.
A mi véleményünk szerint azért az 1-es, 3-as és 5-ös sérültet mentenénk ki, mert náluk merül fel a légútelzáródás lehetősége. A 3-as és az 5-ös sérül már most szörcsögő hangot ad, ami elzáródott légútra utal és az 1-es sérült a hátán fekszik és úgy biztosan nem szabad a légútja. Illetve a másik kettő sérültnek a nyála a szájából szabadon távozik így tudhatjuk, hogy szabad a légútja. Ezért kérjük gondolják át a pontozást.

A feladat hangsúlyozza, hogy több segélynyújtó is van a helyszínen, mely sérültek menthetők ki egy segélynyújtóval. A 3. gázolt, az ő esetében célszerűbb, ha több segélynyújtó végzi ezt.

Az 5-ös sérült gépkocsival fának ütközött. Felmerül a gerincsérülés lehetősége. ( ""Valamennyi gépkocsi balesetes potenciálisan nyaki gerinc sérültnek tekintendő"") Egy segélynyújtó nem tudja biztonságosan kiemelni a gépkocsiból. Ha a kérdést nézzük, akkor az e, válasz nem helyes.

A kérdés egy segélynyújtóról beszél. Az állítás pedig többről... Mivel a feladat nem egyértelmű, kérjük annak a törlését.

Mivel valamennyi autóbalesetes potenciális gerincsérültnek tekinthető, ezért nem gondoltuk, hogy egy elsősegélynyújtó az 5. sérültet kimentheti a kocsiból.

Amennyiben az elmozdítás nem kerülhető el (pl. veszélyes helyszín), akkor a megfelelő technika alkalmazásához vegyük figyelembe a sérült lehetséges állapotát, és vegyük igénybe más személy/ek/ segítségét. Gépkocsiban található a súlyos sérült, a baleseti mechanizmus miatt gerincsérülés gyanúja is fennáll, így egy segélynyújtóval történő kimentése, véleményünk szerint nem alkalmazható.

Gépkocsi baleset során, ha felmerül a súlyos sérülés lehetősége lehetőleg ne mozgassuk a srültet.
Amennyiben eszméletlen törekedjünk a gépkocsiban megoldani a légútbiztosítást. 
Ha felmerül a légútelzáródás lehetősége, vagy több sérült van, így nem köthető le egy segélynyújtó a gépkocsiban történő légútbiztosítás céljából, emeljük ki a sérültet és stabil oldalfektetéssel biztosítsunk légutat.
Az eszméletlenség és az emiatt fennálló légútelzáródás egyértelmű, ehhez képest a gerincsérülés csak feltételezett. Nincs megfelelő technika arra, hogyan emelje ki több segélynyújtó. Ha már kiemeltük megmozdítottuk, leghatékonyabb légútbiztosítási mód a stabil oldalfektetés.

 

19.3.5a.10.
A megadott irodalomban ez olvasható: "Ne feledkezzen meg arról, hogy a gépkocsi baleset esetén csak akkor emelje ki, ha a biztonság egyéb módon nem teremthető meg, minden más esetben törekedjen arra, hogy a gépkocsiban hagyja. " Ezek alapján az "b" válasz nem helyes.

Nem gondoljuk, hogy az állapotsúlyosbodás megelőzése érdekében ne lehetne kiemelni.

 

19.3.5.a.11.
Közlekedési baleset történt, ahol a súlyos sérültet kell ellátni. Mivel a gerincszakasz sérülése feltételezhető, a stabil oldalfektetés kerülendő.

Az 5. sérült esetén felmerül a gerincsérülésének a lehetősége.

Ebben az esetben a kiemelést követően a nyaki gerinc védelmét biztosító légútbiztosítási technikát kell alkalmazni vagy az Esmarch-féle műfogást ha nincs elegendő ember az oldalra fordításhoz.

Stabil oldalfektetést potenciális gerinc sérülnél nem alkalmazunk, így az a, válasz sem helyes.

Kérjük a feladat korrekcióját.

Szerintünk egy gépkocsival fának ütközött, kormányra borult, eszméletlen sérültet, miután kiemelték a gépkocsiból stabil oldalfektetésbe nem helyezhető. Kérjük a feladat törlését vagy módosítását!

Nem értjük, hogy ha az gépkocsi balesetes potenciálisan gerincsérült, miért lehet stabil oldalfektetésbe tenni. Vagy már úgyis mindegy, ha már kénytelenek voltunk kimenteni a gépkocsiból?

Súlyos sérült légút biztosításának módszere ebben az esetben a farönk görgető módszer. A 7. feladatban jó megoldás: a fej hátraszegése nem javasolt, mivel fennáll a gerincsérülés veszélye, így kizárt a stabil oldalfekvés alkalmazása.

A kiemelés során a gerincet megmozdítottuk, elsődleges a légútbiztosítás, ennek leghatékonyabb módja a stabil oldalfektetés.

 

19.3.5a.13.
Bukósisak eltávolítható, ha a sérült eszméletlen és… másképp nem megoldható a légútbiztosítás. Ezt írtuk és ez van a megadott szakirodalomban is.

Ez a megoldás helyes is.

 

19.3.5a.14.
Bukósisak eltávolítható, ha a sérült hányt és…és fennáll a légútelzáródás veszélye. Egyértelműen azt másoltuk be amit a szakirodalom írt!

Ez a megoldás helyes.

 

19.3.5a.15.
Bukósisak eltávolítható, ha a sérült feje vérzik és…másképp nem csillapítható. Megint csak azt írtuk amit a szakirodalom mond

E-mailben vegyék fel a kapcsolatot velünk, mert nem jelöltek csapatnevet.

 

19.3.5a.16.
Ez az utolsó mozzanat! Térdeit óvatosan csúsztassa a sérült feje alá, ha szükséges biztosítson légutat az áll előre emelésével! Mindent úgy írtunk, ahogy a szakirodalom megadta!

Mi az észrevétel?

 

19.3.5a.19.
A feladatot ugyanabban a sorrendben oldottuk meg, és a versenyben nem kaptunk pontot!! Az elsosegely.hu kimentés teszt 5/5 pont lett!!

Az aktuálisban ekkor fel volt tüntetve, hogy a pontszámok HAMAROSAN elérhetők.

 

19.3.6k.2.
Mit értünk az alatt, hogy "látottak"?
1.Látom, hogy a gépkocsi a fának ütközött. Ez alapján : "nagy fontossággal bír a baleseti mechanizmus elemzése és azon elv alkalmazása, amennyiben felmerül a súlyos sérülés lehetősége, akkor azt a sérültet tekintsük is annak." Szerintem ebben a szituációban ez felmerül, tehát az a, válasz is helyes,
2. Látom, hogy a vezető kiszáll...de látom azt is, hogy mi történt. Akkor ebben az esetben szintén életbe lép az az elv, ha felmerül a súlyos sérülés lehetősége, tekintsük is annak. Arról nem is beszélve, hogy nem zárható ki a belső sérülés, a fej csapódásából eredő sérülés lehetősége. A többi utas sérüléseit elnézve nagy sebességgel ütközhetett az autó. Egy laikus nem zárhatja ki egyértelműen a súlyos sérülés lehetőségét csak az alapján,hogy kiszállt az autóból és helyszínt biztosít. A baleseti mechanizmussal együtt kell értékelni a helyzetet.
Kérjük az a, válasz elfogadását is.

A feladat részben a pontszámok közti szórást segítette, nincs információnk, hogy mi történt, arról sincs, hogy az „a” esetben ütközött-e az autó. A leírtak alapján semmilyen információ nincs a baleseti mechanizmus kapcsán.

 

19.3.6k.4.
A fent jelzett irodalom szerint kezeljük súlyos sérültként azt, akinek a fejét nagyobb ütés érte. Feltehetően a szánkózó pár egyik tagjának a foga emiatt tört ki. Emiatt kérjük a d, válasz elfogadását is.

Önmagában egy fog kitörése nem feltételezi a súlyos sérülés lehetőségét. A leírásban nem szerepel, hogy fejét nagyobb ütés érte.